A kávé eredete
Egy legenda szerint a kávészemek élénkítő hatását egy Káldi nevű etióp pásztor fedezte fel, aki észrevette, hogy ha a kecskéi a piros bogyókat legelészik, sokkal élénkebbek lesznek. Ezt elmondta a közelben élő szerzeteseknek, akik rájöttek arra, ha a magokat megpörkölik, ízletes italt készíthetnek. Annyi bizonyosnak tűnik, hogy a kávét először a 15. században Jemenben használták élénkítő hatása miatt, valószínűleg szufi szerzetesek, akik szívesen éltek serkentő szerekkel. Innen került ki és vált ismertté a társadalom minden rétege számára. A 16. század első évtizedeiben már Szíria és Egyiptom lakói is ismerték.
Kávé fajtái
Bár a Coffea nemzetség nagy létszámú, csak két jelentős tagjának terméséből készítenek kávét: az arab kávéból (Coffea arabica) és a Coffea robustából. A két faj környezeti igényei erősen eltérőek. A Coffea arabica adja a jobb kávéalapanyagot, de kényesebb a robustánál, termesztése sok körültekintést és gondosságot igényel. A kávécserjék fejlődéséhez a tökéletes feltételeket csak 900 méter feletti trópusi területeken lehet biztosítani, hiszen nélkülözhetetlen számukra a termékeny talaj, a nagy és egyenletes csapadékmennyiség és a 15-24 °C közötti hőmérséklet. Az arabica adja a kereskedelemben kapható kávé 75%-át. A robusta igénytelenebb, ellenállóbb, tűri a hőséget és a nagy páratartalmat, termőterülete a 900 méter alatti trópusi síkságokon van. Elsősorban Nyugat-Afrikában és Indonéziában termesztik, a többi kávétermelő ország az arabicát favorizálja.
A kávébab
A kávébabok a bogyók magvai, melyek kb. 1 évig érnek
a kávécserjén. Ez idő alatt még nem alakul ki semmilyen
különleges íz, ezt a bab majd csak a későbbi pörkölés
során kapja meg. A kávécserje virágai csak néhány óráig
virágoznak, és jázmin illatuk van.
A bogyók egyharmad része kávébabból áll, a maradék
megoszlik a bogyó gyümölcshúsa, az úgy nevezett
gyümölcsvelő (39%), a nyálkahártya (17%), valamint az
úgynevezett pergamen- és ezüstbőr között (1,7%).
A kávé fejlődési történetének kezdetén a „coffea“
növénynem áll. Belőle fejlődnek ki a "Coffea Arabica" és
a "Coffea Robusta" elnevezésű fajták, melyek gyümölcse
megajándékoz bennünket a kávé élvezetével.
Kávék
Eszpresszó kávé
A
presszókávét a XX. század elején kísérletezték ki
Olaszországban. A pörköltkávé értékes íz és aroma
anyagait legtökéletesebben ez a készítési mód nyeri ki.
A presszógép magas nyomással 88-92 fokos vizet
présel át a tömörített darált kávé pogácsán, mintegy 25
másodpercen keresztül, melynek eredménye 30 ml friss
eszpresszó kávé.
Az eszpresszó a legösszetettebb kávéital. Szerkezetében egyszerre oldat (a kávéitalba a főzővíz sok szín-, íz-, és hatóanyagot old), emulzió (a nyomással kinyert olajtartalom „láthatatlanul” keveredik a vizes részekkel), szuszpenzió (az italban csak mikroszkóppal észrevehető, parányi kávészemcsék úszkálnak) és hab (a kávé tetején összegyűlő krém tulajdonképpen hab szerkezetű). Állagában éppen ezért egyszerre szűrt, de nem áttetsző, olajosan sűrű, de nem zaccos. A krém által visszatartott és fókuszált illatok pedig rendkívül aromagazdaggá teszik az italt. A kivonás viszonylag alacsony hőmérséklete (90°C) miatt azonnal fogyasztható.
Irish kávé
Az
ír kávét füles, talpas, hőálló pohárban szolgáljuk fel.
Először a cukrot tegyük az előmelegített pohárba
(ínyencek megpróbálhatják a barnacukrot), majd adjuk
hozzá a whiskeyt. (Az elegyet meggyújtva
karamellizálhatjuk a cukrot, de vigyázzunk! Ezzel a kávé
alkoholtartalmát csökkentjük!) Ezután hozzáadjuk a
kávét, majd a tetejére nagy rétegben tejszínhabot
teszünk. Díszíthetjük vékony karamellöntettel.
Csészealjon, szalvétával, kávéskanállal szervírozzuk. Kínálhatunk hozzá extra cukrot és tejszínhabot. A kísérőként adott pohárnyi hideg vizet ne felejtsük!
Irish kávé hozzávalók:
- egy adag eszpresszó kávé
- 4 cl ír whiskey (Tullamore Dew, Jameson, Paddy…)
- 1 evőkanál frissen felvert tejszínhab
- cukor ízlés szerint
Kávé hatásai koffein tartalma:
Koffein és a sport
Kávé
Kávé latte kész
ítése:
Kávé készítés művészete