Hol is kezdjem a beszámolom. Nem szerettünk volna szombaton reggel utazni így a szobafoglalást már péntekre kértem. A tervem az volt, hogy jó korán lemegyünk, majd irány a Galerius fürdő. Szerencsére jól kipancsoltuk magunkat a párommal itt. Sőt még a szaunára is sikerült rábeszélni. Majd megvacsoráztunk. De arra a megállapításra jutottunk, hogy legközelebb nem így foglalunk vacsit.
Majd jött a szombat reggel. Mindenhol mosolygós arcok fogadtak minket és nagyon segítőkészek voltak, mind a recepciósok és persze a BSI embereiről sem szabad megfeledkezni.
Nem tudom hogy csak én nem láttam a Fórumos feliratot vagy csak nem vettem észre, de most már mindegy. Emiatt egy kicsit szomorú is voltam
, mert tudtam, hogy sokan vagyunk a Fórumról, de sehol egy ismerős. És csodák csodájára észrevettem Alamuszit a sorban. Oda is mentem hozzá és szépen együtt futottunk és közben beszélgettünk. Nagyon örültem neki. Majd Neki jött a váltás és így egyedül maradtam. Éppen ezért maradt az elhatározott kis tervem, hogy szépen fokozatosan mindig kinézek magamnak valakit és megelőzőm. Így is tettem. Bár úgy éreztem hogy ez nem éppen ment jól. Még is a 14 kilinek az ideje
1:24:46. Majd jött a fincsi ebéd. Ekkor jó sokat sikerült enni, inni már nem olyan sokat. Egy kis pihivel megspékelve.
Majd a délutáni rajt, ekkor ismét Alamuszival futottunk. Tök jó kis futás volt. Leszámítva azt az autóst, aki betolatott a futók közé. Alamuszit jól meg is ijesztette. Nem sokon múlt hogy el ne essen. Majd olyan kedvében volt, hogy az utolsó kilinél egyszer csak ütem váltás és persze mentem utána. Majd egyszer csak sikerült nekem is váltani ekkor már Ő nem úgy tudott futni. Hát hátranyúltam és kézen fogva futottunk be. Nagyon jó kis futás volt.
Ahol az eredményem
43:06.
Majd ismét ettünk a sok finomságból. Sajnos nekem nem sok választék volt, de erről nem a szakácsok tehetnek hanem az allergiám. Itt szeretném megköszönni az egyik szakácsnak, aki meg is keresett minket az asztalnál, hogy melyik sütiből ehetek bátran.
Aztán jött az estére szervezett program, ahol Attila és Saci beszélgettek Andival, Steve-vel, Lupussal. Nagyon sok jó és számomra használható információ hangzott el.
Köszönet nekik. Ja és nem sikerült lebeszélni az ultratervről.
Majd utána a fergeteges disco, ahol Attila nagyon hozta a formáját.
Aztán eljött a vasárnapi félmaraton, bár nehezen ébredtem még is úgy éreztem menni fog és talán PB is lesz. A rajt előtt egy kicsit beszélgettünk Alamuszival, Viktorral és láttam Lydérchet és Bozótot elmenni mellettünk. De sebaj majd a pályán találkozom velük, gondoltam. Így is lett. Úgy voltam vele, hogy az első körön csak úgy futok és a másodikon pedig úgy, mint az előző nap, hogy mindig valakit megelőzök. Az első körön Duracelnyuszival futottam. Jó kis kör volt és segítettük egymást. Bár nekem úgy tűnt mintha nem bírná a tempóm. De ezt meg is beszéltük és kiderült, hogy nem így van. Majd Neki jött a váltás és így már az eltervezettet futottam. Szépen a 15 kilinél számoltam egy kicsit és láttam ha így megy tovább akkor simán meglesz a PB. De jött a 16 kili, ahol akkorát estem mint egy nagy kabát.
A szerencse a szerencsétlenségben, hogy se előttem se mögöttem senki. Egy darabig küzdöttem hogyan érkezzem, de szerencsére talpra estem, de a lendületem elmaradt.
Szinte 0-ról indultam újra. És csak a 19 kilinél értem újra abba tempóba, mint az esés előtt voltam így a félmarcsi ideje 2:11:51. Még így is elégedett vagyok vele. De jobban örültem volna egy esés nélküli futásnak. Minden esetre a szombati eredmények PB-k mert 2006-os eredményemet megdöntöttem. Bár akkor nem futottam vasárnap. De most már maratoni időm is van, aminek nagyon örülök
4:19:43.
Ezúton gratulálok mindenkinek aki ezen a hétvégén a saját kis versenyét sikeresen abszolválta. Jövőre újra találkozunk!
Köszönet a felregeteges hangulatért és a nagyon jó kis szervezésért. Nekem az nagyon jó érzés volt, hogy a vasárnapi rajtnál az összes vesenyközpontos dolgozó kijöttek és szinte egy személyként szurkoltak és tapsoltak nekünk. Nagyon jó kis hangulatot teremtve ezzel.
:S
