Szikszó

Szikszó címere és református temploma

"10 milló évvel ezelőtt a pliocén korban a Pannon beltenger nyomulása révén újra szinte az egész Kárpát medencét tenger borította. Ezután a Kárpátokból eredő folyók (mint a Hernád) munkája révén a tenger feltöltődött. Igy alakult ki a Sajó-Hernád hordalékvidék ahol a mai Szikszó fekszik."

"Kr. e. körülbelül 5500-4000. Szikszó környékén a Magyar hegyen valamint a folyók és patakok mentén sokfelé élt a neolitikum (csiszolt kőkorszak) embere. Városunk és környéke azóta is lakott"

Bakay Kornél: "A magyarság múltja és jövendője a Kárpát-medencében" című művében azt sugallja, hogy a Szikszó helynév (sok más földrajzi nevünk társaságában) ősi magyar eredetű szó, és jóval a honfoglalás előtt jöhetett létre a már akkor itt élt magyarul beszélő lakosság emlékeként."

"A református templom területén honfoglalás kori sírt is feltártak."

"1192-1195 Az egyik legrégebbi írott nyelvemlékünk "A Halotti Beszéd" az északkeleti nyelvjárástípusokkal, a Szikszó környéki és az abaúji nyelvjárással mutat azonosságot."

"1307-ben Károly Róbert király keltezett egy oklevelet "in Zykzow." A történészek megegyeznek abban, hogy ez az oklevél egyértelműen a mai Szikszó városában kelt."

Dr. Farkas József kutatómunkája alapján - Szikszó

A A városi uszoda

A városi sportcsarnok

Első írásos említése 1280-ra tehető, ekkor ugyanis IV. László itt keltez három oklevelet, a következőkkel zárva sorait: Dátum in Zekzou, feria tertia proxima post dominicam judika MCCLXXX. Újabban egyes történészek arra a következtetésre jutottak, hogy a fenti dokumentumban megjelölt hely nem a mai Szikszó helyén álló településre vonatkozik, így ők az első írásos említést 1307-re teszik, amikor is Károly Róbert adott ki "in Zykzo" oklevelet. Ebben az időben még az Aba család birtoka, az ő kihalásukkal került 1391-ben Zsigmond király, majd felesége, Mária királynő birtokába. Ekkor már királyi városként említették. Ebben az időben indult virágzásnak a település és ekkor épült a kisebb módosításokkal, de ma is álló gótikus templom. A fejlődéshez a kedvező földrajzi fekvés is hozzájárult: errefelé vezetett az út Kassa és Krakkó felé. A bortermelés már ebben a korban is jelentős volt.

Református és az új római katolikus templom

A 16. században a város uraival, a Perényiekkel együtt áttért a református hitre. Ekkor került gótikus temploma a református egyházhoz.

1558. október 13-án Velicán füleki bég kirabolta és felégette a várost. A zsákmánnyal visszavonuló törököket másnap Sajókazánál utolérte és legyőzte a Bebek György és Telekessy Imre által vezetett magyar végvári csapat. Szikszó 1564-től adót fizetett a töröknek, ennek ellenére 1566-ban, 1567-ben, 1573-ban és 1577-ben is fosztogattak a török csapatok. 1577. november 10-én Ferhát füleki bég támadta meg a várost a vasárnap délelőtti prédikáció közben. A templom kerítésén is túljutottak, de magát a templomot nem tudták elfoglalni. Másnap este a hazatérő portyázókat a Sajó gázlójánál (Sajószentpéternél, más forrás szerint Vadnánál) érték utol Rákóczi Zsigmond szendrői várkapitány katonái, majd megérkezett Kassáról Geszti Ferenc és Prépostváry Bálint csapata is, s legyőzték a még így is túlerőben lévő törököket. A szikszóiak a kóborló török martalócok elleni védekezésül 1586-tól sövénnyel és árokkal erősítették meg a várost és erődített kastéllyá építették ki a templomot. 1588-ban 11000 fős török had támadta Szikszót. Rákóczi Zsigmond (ekkor, mint egri várkapitány) vezetésével sikerült megvédenie a várost a 2000 lovasból és 400-500 gyalogosból álló magyar seregnek. A csatában 2000 török és több száz magyar és német katona esett el. A helybéliek mind a mai napig ismerik a tömegsírok helyét.

Városháza és az okmányiroda

1679-ben Thököly Imre erdélyi fejedelem serege győzedelmeskedett a labancok felett. Budapesten, a Hősök terén, Thököly alakja alatt dombormű örökíti meg a szikszói csatát. Mivel a polgárok 1703-ban Rákóczihoz csatlakoztak, Rabutin császári generális teljesen felégette a várost 1706-ban, ekkor tűnt el végleg az a büntető kard, amellyel addig a halálos ítéleteket hajtották végre.

1848-ban Mészáros Lázár csapatai arattak itt győzelmet az osztrák csapatok felett. Szikszón utcát neveztek el róla: Mészáros Lázár utca.

1852-ben egy lakástűz következtében az egész város leégett. Sikerült újjáépíteni, de az anyagi terheket nem bíró polgárok hamarosan kérvényezték, hogy településüket minősítsék vissza nagyközséggé.

Óvoda

Szepsi Csombor Márton Gimnázium, Szakképző és Általános Iskola

A trianoni békeszerződés után 1920 és 1938 között, amikor Kassa Csehszlovákiához tartozott, Szikszó volt Abaúj-Torna vármegye székhelye. Ezt a rangját 1938 és 1945 között, amikor Kassa újra Magyarország része volt elveszítette, azonban 1945 és 1950 között ismét a már Abaúj nevű megye székhelye lett.

1962. július 1-jéig járási székhely volt. 1989-ben városi címét visszakapta.

Városi könyvtár és a rendőrség épülete

Szikszói Járásbíróság, 3800 Szikszó, Kassai u. 31.

A szikszói II. Rákóczi Ferenc Kórház. A korház 1929-31. között épült. 2007-ben lesújtott az állami reform és megszűnt a 161 ágyas aktív ellátás: intenzív, sebészet, szülészet-nőgyógyászat, belgyógyászat, onkológia, ideggyógyászat! A reform következtében megnőtt Szikszó és a környező települések sürgősségi ellátásának ideje. Ma a kórházban krónikus belgyógyászat és rehabilitáció folyik.

MOL benzinkút

Borsod Volán Miskolc-Szikszó járat

Bethánia kert

Kultúrház - inkubátorház és az olvasó nő szobra.

Turul és a Dréher étterem

Szikszó térképe:

Szikszó térképe: Szikszó utcakereső térkép

Távolságok: Szikszó - Alsóvadász, Szikszó - Homrogd, Szikszó - Encs, Szikszó - Aszaló, Szikszó - Onga, Miskolc - Szikszó

Történelmi hőstettek:

Millenniumi emlékmű: Thököly kurucai a szikszói harcban legyőzik a labancokat 1679-ben és Thököly Imre fejedelem szobra a budapesti Hősök terén.