Hogyan válasszunk teljesítménydiagnosztikát?

Sokan kérdezik, hogy hatékonyabb fejlődésük érdekében menjenek-e teljesítménydiagnosztikára, illetve melyiket ajánlom?

Mikor érdemes teljesítmény diagnosztikára menni?

Először is tudni kell, hogy a teljesítménydiagnosztika csak azoknak javasolt, akik már rendelkeznek egy alap edzettséggel, és végig tudják csinálni a mérést. Ha nem vagyunk felkészültek, akkor protokolltól függően már a diagnosztika elején 10-15 perc terhelés után be is fejezhetjük, mert nem tudjuk tovább csinálni. Ezért a teljesítménydiagnosztikai mérést versenynek kell tekinteni, és ugyanúgy fel kell rá készülni, és rá kell pihenni, mint egy fontos versenyre. Ha nem így teszünk, a kapott értékek csak az edzettlenségünket fogják mutatni, és nem mutatnak többet attól. Egy-egy keményebb verseny (pl. féltáv, egésztáv) előtt vagy után két héttel és ezen időpontok között, egyedi esetektől eltekintve (pl. elit versenyzők esetén) nincs értelme a teljesítménydiagnosztikának.

Mire jó a teljesítménydiagnosztika?

A teljesítménydiagnosztika az edzettségi állapotunkat mutatja oly módon, hogy megadja a különböző edzéstartományainkat teljesítményben (W) és pulzusban (bpm). Ez azért fontos, hogy pontosan meg tudjuk tervezni az edzéseinket, és azt lehetőleg pontosan végre is tudjuk hajtani. A teljesítménydiagnosztika nem jó arra, hogy elméleti tudás és gyakorlati tapasztalat nélkül tervezzük meg az edzéseinket, mert a különböző edzéstartományokban eltöltött időt nem adja meg, és ez jelentősen függ az egyéntől. Hasonló teljesítménydiagnosztikai értékek egyéntől és céltól függően más-más edzéseket adhatnak, mert egy adott edzés másként hathat a különböző egyénekre, és az esetleges negatív hatást csak a megfelelő edzői kontrol szűrheti ki szubjektív visszajelzések (távedzés során edzésnapló) vagy közvetlen megfigyelés, beszélgetés alapján.

Melyik teljesítménydiagnosztikát válasszam?

Meg kell különböztetni a futás és kerékpározás alapú teljesítménydiagnosztikai méréseket. A kerékpáros teljesítménydiagnosztikai mérések, ma már szinte minden esetben watt alapú protokoll szerint történnek, ezért az ettől eltérő diagnosztikát nem javaslom. Watt alapú protokoll esetében is az javasolt, ahol egyenletesen, lehetőleg automatika által vezérelt terhelésnövelés van, mert azok megbízhatóbb eredményeket adnak. A futás alapú protokolloknál a futószalag sebességnövelésével növelik a terhelést, itt is az a jó, ha ez automatikus és egyenletes. Mindkét esetben a terhelés növekedésének függvényében mérik és ábrázolják a pulzus- és a laktátszint növekedését. Ha nincs laktátszint mérés az a diagnosztika nem javasolt. A laktátszintet vérvétellel mérik, ez azt jelenti, hogy ahogy növelik a terhelést, úgy vesznek vért, lehetőleg minden lépcsőn. Itt van egy fontos különbség a futó és kerékpáros protokoll között, mert a kerékpárosok füléből (mivel jó esetben nem mozog a fejük) kényelmesen lehet vért venni, a futóknál ez nem megoldott, ezért őket ujjbegyen szúrják. Ez azt jelenti, hogy 10 mérés után nem marad ép ujjuk. Fájdalmas. Fontos megjegyezni, hogy minél több mérési pontunk van, annál pontosabb görbéket kapunk. Az olcsóbb diagnosztikai méréseknél egy-egy terhelésnövekedési lépcsőt kihagynak, mert a laktátszint méréséhez szükséges indikátor drága. De ezzel nem biztos, hogy jól járunk.

Teljesítménydiagnosztikák helyettesíthetősége

Tapasztalt edzők futás alapú diagnosztikából tudnak pulzus alapú kerékpáros edzéseket tervezni, de watt alapút nem. Ugyanez fordítva, kerékpáros diagnosztikából, lehet pulzus alapú futóedzést tervezni. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez nem jelenti azt, hogy tökéletesen helyettesíthetőek a diagnosztikák, és elit, vagy kiemelkedő korosztályos versenyzőknél ez a helyettesíthetőség nem javasolt, mert a kis eltérések miatti nem kellően pontos edzéstervezés és végrehajtás helyezésekbe kerülhet.

Laktátgörbe és edzéstartományok

Az előzőek alapján minél több mérési pontunk van annál pontosabb görbét kapunk, és annál jobban lesznek tervezhetőek és végrehajthatóak az edzések. A laktátgörbe alapján ki lehet számolni a különböző edzéstartományok határait wattban és pulzusban.

Aerob anyagcsere tartományban három edzéstartományt különböztetünk meg, karbantartó (vagy regeneráló), aerob extenzív és aerob intenzív edzéstartományokat. A karbantartó és az aerob extenzív edzéstartományokban a laktátgörbe (edzett versenyzőknél) vízszintes egyenes (egyes esetekben lehet enyhén csökkenő is). Ha valakinek nincs egyenes része, vagy az nem elég hosszú, akkor az azt jelenti, hogy a szervezete nincs hozzászoktatva a zsíranyagcseréhez, ami az aerob extenzív rész. Ez nem feltétlenül jelenti azt hogy a sportoló nem edzett, lehet, hogy évek munkája is benne van. Ilyen esetekben ez azt jelenti, hogy eddig rosszul edzett. Valószínűleg megfelelő fejlődést sem tapasztalt az edzésmunkák elvégzésével arányosan.

Ahol a laktátgörbe elkezd enyhén emelkedni az a laktátküszöb és ez egyben az aerob intenzív edzéstartomány kezdete is. Az emelkedés az egyéni anaerob küszöbig tart. Ez azt is jelenti, hogy itt már nem tisztán zsíranyagcsere történik a szervezetben, hanem megjelenik a szénhidrát anyagcsere is. Ez általában egy rövidebb szakasz az aerob extenzívhez képest. E fölött vannak a fejlesztési edzéstartományok.

Nyugalmi HRV analízis (~ 5perc)

A teljesítménydiagnosztikai mérésekhez általában adnak nyugalmi HRV analízist. Ennek értelmezéséhez adok egy kis segítséget. Kifejezetten nyugalmi HRV-ről van szó. A hosszú HRV mérések analíziséhez (pl. ha valaki órával mért értékekből akar információt szerezni) először a nyugalmi analízist kell megértse. Különböző oldalakon lehet találni normál HRV értékeket, de nagyon fontos megjegyezni, ahogy azok mind hosszú felvételű mérésekre vonatkoznak. A rövid idejű vagy nyugalmi HRV értékeket nem lehet összehasonlítani ezekkel az értékekkel.

Bevezető előtt

Egy darab nyugalmi HRV mérésből nem lehet megbízható analízist készíteni, mert az értékek nagyon függenek a környezeti tényezőktől és az egyéntől. Ezért megbízható nyugalmi analízist, csak több, azonos protokoll alapú, azonos egyénen végzett HRV mérés összehasonlításából lehet készíteni.

Fontos környezeti tényezők a felvételi periódus hossza, a detektálás módszere, a mintavételi frekvencia, a mesterséges tényezők kiküszöbölése (pl. külső zajok), a légzés és a vérnyomás. Fontos egyéni tényező a kor, a nem, a pulzus és az egészségi állapot. Továbbá hatással van a pozíció, az esetleges mozgás, az edzettség és a lelki állapot.

Bevezető

Először egy kis élettan és egy kis matematika. A szívfrekvenciaváltozékonyság (HRV, heart rate variability) az egymást követő szívverések közötti időintervallumokban (IBI, interbeat intervall) megjelenő eltéréseket mutatja. Az egészséges szív nem metronóm. A szívverések ingadozása bonyolult és folyamatosan változó, mely lehetővé teszi a szív- és érrendszernek, hogy gyorsan alkalmazkodjon a hirtelen fizikai és pszichés változásokhoz azért, hogy a szervezet biológiai állandóságát (homeosztázis) biztosítsa. A nagyobb HRV avagy pulzustartomány tehát az egészség komplex mérőszáma. A HRV nyugalomban mindig nagyobb, mint fizikai aktivitásnál. Míg az egészséges biológiai rendszerek térbeli és időbeli bonyolultságot mutatnak, a betegek mutathatják ennek a bonyolultságnak vagy kisebb, vagy nagyobb fokát. Tehát a magasabb HRV nem mindig jobb, mert kóros körülmények is okozhatnak HRV-t. Az 5 perces, vagy nyugalmi HRV értékekből nem lehet egyértelműen betegségre következtetni, a 24 órás HRV értékekből, igen.

A HRV analízisben idő-, frekvencia- és nem lineáris tartományban kapott értékeket értelmezzük. Az időtartománybeli értékek számszerűen meghatározzák a HRV mennyiségét.

A frekvenciatartománybeli értékek számszerűen meghatározzák a szívütésekből származó jel energiájának abszolút és relatív mennyiségét a jelet alkotó komponensek sávtartományain belül. Az FFT-t (Fast Fourier Transformation) és az AR-t (Auto Regression) használják, hogy a nyugalmi HRV-t frekvenciakomponensekre bontsák, VLF, LF és HF frekvenciatartományokra. Ha a szív metronóm lenne, akkor az FFT egy függőleges vonalat adna, és nem jelentkeznének a különböző frekvenciatartománybeli komponensek. Mivel eltérés van az intervallumok között, ezért lehet a különböző komponensek területéből az eltérés mértékére következtetni.

A nem lineáris tartománybeli értékek számszerűsítik az IBI sorozatok előrejelezhetőségét (illetve előrejelezhetetlenségét) és bonyolultságát. A nemlineáris azt jelenti, hogy a változások közötti kapcsolatot (illetve a kapcsolat bármely transzformációját) nem lehet egyenes vonallal ábrázolni. A nemlineáris indikátorok korrelálnak a megfelelő frekvencia és időtartománybeli értékekkel, ha azokat azonos folyamatok generálják.

Fontos megjegyezni, hogy a különböző felvételi idejű (24 órás, rövid- és ultrarövid) mérések értékei nem felcserélhetőek és nem összehasonlíthatóak. A teljesítménydiagnosztikai mérések során az 5 perces vagy annál kisebb, de nem kisebb, mint 3 perces felvételeket alkalmazzák.

Mit jellemez a HRV?

A HRV jellemzi a szívvel kapcsolatos idegi működést amit a szív-agy kölcsönhatás és az időben változó nemlineáris autonóm (régebben vegetatív) idegrendszer (ANS) folyamatok generálnak. A HRV értékek függenek az autonom egyensúly szabályozottságától, a vérnyomástól (BP), a légzéstől, az anyagcserétől, a szívműködéstől és az érrendszer állapotától. Az értékek utalnak a véredények méretére, amik szabályozzák a pulzust.

Heart Rate Variability - Szívfrekvencia változékonyság, változtatási képesség.

Mi generálja a nyugalmi HRV-t?

Két különböző, de egymást átfedő folyamat generálja a nyugalmi HRV értékeket. Az elsődleges forrás egy bonyolult és dinamikus (időben változó) kapcsolat a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszeri rész között (lásd később). A másik forrás azok a rendszeres mechanizmusok, amelyek a szívritmust szabályozzák a légzési szinusz aritmián (RSA), a nyomásérzékelő reflexen (a baroreflex a vérnyomás negatív visszacsatolása) és az idegrendszeri ütemes váltásokon keresztül. Az RSA kapcsolatban van a szív gyorsulásával és lassulásával, amit a légzés vezérel a bolygóidegen keresztül. A bolygóideg egy paraszimpatikus ideg. Az RSA nem feltétlenül káros (fiatal felnőtt és idős korban gyakori) azt jelenti, hogy belégzéskor gyorsul, kilégzéskor lassul a szívfrekvencia.

Autonóm (vegetatív) idegrendszeri (ANS) kapcsolat

Az autonóm idegrendszer a belső szervek működésének szabályozását végzi. Azért autonóm, mert működése független az akaratlagos szabályozás lehetőségétől. Két formája ismert, a paraszimpatikus és a szimpatikus idegrendszer.

Egy egészséges emberi szívben dinamikus kapcsolat van a paraszimpatikus és szimpatikus aktivitás között. A paraszimpatikus hatás van túlsúlyban nyugalomban és egyben az átlag szívritmust eredményezi. A paraszimpatikus hatás tudja lassítani a szívet akár 20-30 bpm-re, adott esetben rövid időre meg is állíthatja a szívet

Nyugalmi helyzetből (paraszimpatikus túlsúly) szinte azonnal izgalmi helyzetbe (szimpatikus túlsúly) kerülhet a szervezet, míg a visszaállás a nyugalmi funkciókhoz, lassú folyamat, akár órákat is igénybe vehet. Mivel ezek a hatások egymással ellentétes tevékenységeket is képesek végezni, mint a szív gyorsítása és lassítása, ezért a szervezetre gyakorolt hatásuk függ az adott pillanatban érvényes egyensúlyuktól. Míg a szimpatikus hatás képes elfojtani a paraszimpatikus aktivitást, növelni is képes a paraszimpatikus hatás reaktivitását is. A paraszimpatikus hatás újraerősödése okozhatja az egymást követő stressz magas szintjeit. A paraszimpatikus és szimpatikus hatások kapcsolata bonyolult (mind lineáris, mind nem lineáris értelemben) és nem lehet leírni zéróösszegű rendszerként, mint egy mérleghintát. Megnövekedett paraszimpatikus aktivitással együttjárhat csökkenő, növekvő vagy változatlan szimpatikus aktivitás is. Például, hirtelen egymást követő oxigént igénylő gyakorlatoknál a pulzus visszaállása a paraszimpatikus hatás reaktivációja miatt lehetséges, mialatt a szimpatikus aktivitás magas marad.

Rendszeres mechanizmusok

A HRV-t az autonóm (vegetatív) idegrendszer, a szív- és érrendszer, a központi idegrendszer, a belső elválasztású mirigyek rendszere (endokrin), a légzési rendszer, a nyomásérzékelők (baroreceptorok) és a kémiai érzékelők (kemoreceptorok) befolyásolják a rövid idejű felvételi periódusban valamint közreműködnek a VLF, LF, HF frekvenciatartományokban a HRV Fourier-spektrumában. A baroreceptorok, melyek a vérnyomást érzékelik, az aortaívben és a belső nyaki verőérben helyezkednek el és közreműködnek a rövid idejű HRV-ben. Belégzéskor a pulzus nő, és a vérnyomás kb. 4-5 másodperc után követi. Kilégzéskor a pulzus csökken és a vérnyomás ugyanúgy kb. 4-5 másodperc után követi. A baroreflex végzi a szív gyorsítását és lassítását, ezt hívják légzési szinusz aritmiának (RSA).

A baroreflex kapcsolódik a pulzushoz, a vérnyomáshoz és az érrendszeri nyomáshoz. Növekvő vérnyomás esetén csökkenti a pulzust és az érrendszeri nyomást, míg csökkenő vérnyomás esetén növekedést okoz mindkét területen.

HRV értékek

Azokat a HRV értékeket sorolom fel, amik általában megjelennek egy analízisben. Nem minden analízis ugyanazokat a HRV értékeket méri. Ha van egy nyugalmi RR idősorunk, akkor pl. egy excel segítségével magunk is játszhatunk vele. Pl. ha van egy 10 perces idősorunk, akkor abból tetszőlegesen vághatunk ki 5 perces egybefüggő részeket. 2 percesnél kisebb egybefüggő részeket ne vágjunk ki. Először két alapfogalmat részletezek, az LF/HF arány a paraszimpatikus túlsúly fő jellemzője, a Poincare-térkép a nemlineáris értékek alapja.

LF/HF arány

A feltételezés alapját az alkotja az LF/HF arányban, hogy az LF teljesítményt a szimpatikus rész generálja, míg a HF-et a paraszimatikus. Ebben a modellben az alacsony LF/HF arány paraszimpatikus dominanciát tükröz. Ez nyugalmi állapotban van. Ezt akkor látjuk, amikor raktározzuk az energiát és egy tend-and-befriend viselkedést mutatunk. Ellentétben a magas LF/HF arány szimpatikus dominanciát mutat, ami fight-or-flight viselkedés alatt van, vagy amikor a paraszimpatikus rész visszahúzódik.

Az LF teljesítmény nem tiszta indexe a szimpatikus vezérlésnek. A változások felét ebben a frekvenciatartományban a paraszimpatikus rész adja, és egy kisebb rész nem maghatározható tényezőktől is függ. Másodszor a szimpatikus-paraszimpatikus kölcsönhatások bonyolultak, nem-lineárisak és általában nem kölcsönösen egészítik ki egymást. (pl. a kisebb szimpatikus aktivitás nem biztos, hogy nagyobb paraszimpatikus aktivitással jár együtt.) Harmadszor, a mérési tartomány alatt az LF/HF arányban megjelenő paraszimpatikus, szimpatikus hozzájárulás tekintetében összekeveredik a légzési működés és a nyugalmi szívverés bizonytalansága.

Továbbá a szimpatikus rész közreműködése az LF teljesítményben jelentősen változik a tesztelési feltételekkel.

Poincaré-térkép (P-térkép)

A P-térkép (visszatérési térkép) az RR intervallumokat ábrázolja az egyes megelőző/követő RR intervallumok függvényében (RRi=RRi-1 vagy RRi=RRi+1). A P-térkép analízis vizualizálja azokat a mintákat, amelyek nem látszanak egy normál idősorban. Hasonlóan a frekvenciatartománybeli értékekhez a P-térkép analízis érzéketlen a változásokra az RR intervallumok trendjében. A P-térképet vizsgálhatjuk azáltal, hogy pontok alapján egy ellipszist illesztünk a pontokra.

HRV értékek

HRV érték	ME	Magyarázat	Alkalmazás és kapcsolat
Időtartománybeli értékek
RR (intervallum)	ms	Két egymást követő szívütés között eltelt idő (az R csúcsok az EKG-n a nagy tüskék)	Ez egy idősor, ami a HRV analízis alapja, ebből van az összes érték számolva.
NN (intervallum)	ms	Két egymást követő normál szívütés között eltelt idő (lásd SDNN)	Szűrt RR idősor, amiből a normáltól eltérő (pl. külső hatásra történő) ütések ki vannak véve.
SDNN (szórás)	ms	NN intervallumok szórása	Mind a szimpatikus, mind a paraszimpatikus aktivitás kapcsolódik az SDNN-hez és jól korrelál az LF teljesítménnyel, valamint az összes teljesítménnyel.
SDRR (szórás)	ms	RR intervallumok szórása	Nyugalmi HRV esetén az SDRR és az SDNN általában megegyezik.
NN50	db	50ms-nál nagyobb NN intervallumok száma	Korrelál az RMSSD-el (lásd lejjebb
pNN50	%	50ms-nál nagyobb NN intervallumok százalékos aránya az összes NN intervallumhoz	A pNN50 szorosan korrelál a paraszimpatikus aktivitással, az RMSSD-vel (lásd később) és a HF teljesítménnyel.
HRMax-HRMin	bpm	A legrövidebb és leghosszabb NN intervallum 1 percre arányosítva	A HRMax-HRMin különösen érzékeny alégzési arány hatására, ezért tükrözi a légzési szinusz aritmiát.
RMSSD	ms	NN intervallumok négyzetes átlaga	Az RMSSD a szívverések közötti változékonyságot jellemzi és az elsőszámú időtartománybeli érték, ami becsli a változások bolygóidegi hatását a HRV-re. Az RMSSD a nemlineáris elemzésben az SD1-nek felel meg, mely a rövid idejű HRV-t jellemzi. Korrelál az NN50 és a pNN50 értékekkel.
HRV háromszögindex (HTI)	-	Az összes NN intervallum száma osztva az összes RR intervallum hisztogramjának magasságával	A háromszögindex és az RMSSD közösen tesz különbséget a normál szívritmus és az aritmia között. Mikor a háromszögindex <= 20,42 és az RMSSD <= 68, a szívritmus normális.
TINN (Triangular interpolation of the NN interval histogram)	ms	Az összes NN intervallum hisztogramjának szélessége (pl. 1/128s = 7,8125ms egységekben)	Korrelál az összes (VLF+LF+HF) teljesítménnyel.
Frekvenciatartománybeli értékek
ULF teljesítmény	ms2	Az ultraalacsony frekvenciatartományú sáv (<=0,003Hz) abszolút teljesítménye	A nyugalmi HRV nem használja, mert az itt jelentkező jelek periódusa hosszabb, mint 5 perc.
VLF teljesítmény	ms2	A nagyon alacsony frekvenciatartományú sáv (0,003-0,04Hz) abszolút teljesítménye	Az 5 perces mintán belül 0-12 teljes periódusú oszcillációt lehet látni. Bizonytalanság van azon mechanizmusok tekintetében, amelyek felelősek ezen sáv belüli aktivitásért, de a szív belső idegrendszerefeltehetően közrejátszik valaminta szimpatikus rész befolyásolja az oszcillációk frekvenciáját és amplitúdóját. Ez a tapasztalati bizonyíték azt sugallja, hogy a szív belülről generálja a VLF ritmust és a szimpatikus aktivitást, a fizikai aktivitás és a stresszre adott válaszok miatt.
LF teljesítmény	ms2	A kisfrekvenciájú sáv (0,04-0,15Hz) abszolút teljesítménye	Főleg a nyomásérzékelő aktivitást fejezi ki nyugalmi állapotban. Az LF teljesítményt mind a szimpatikus, mind a paraszimpatikus rész adhatja. Nyugalmi feltételeknél az LF sáv a nyomásreflex aktivitását fejezi ki, és nem a szív szimpatikus befolyásoltságát. Ez a sáv befolyásolható, pl. mély lélegzetvétellel vagy sóhajtással.
HF teljesítmény	ms2	A nagyfrekvenciájú sáv (0,15-0,4Hz) abszolút teljesítménye	A HF sáv a paraszimpatikus aktivitást jelzi és megfelel a szívverés változásainak a légzési ciklusban. Ez a légzési aritmia. A szívverés belégzés alatt gyorsul, kilégzés alatt lassul.
LF/HF	%	Az LF és a HF teljesítmények aránya	Az LF teljesítményben mind a szimpatikus, mind a paraszimpatikus aktivitásközrejátszik, de a HF-ben a paraszimpatikus az elsődleges. Az arány a szimpatikus/ paraszimpatikus arányt becsli.
Összes teljesítmény	ms2	VLF+LF+HF	A HRV egészét jellemzi.
Nemlineáris értékek
S	ms2	A P-térkép ellipszis területe, mely a teljes HRV-t mutatja	Korrelál a nyomásreflex érzékenységével (BRS), az LF és HF teljesítményével valamint az RMSSD-vel.
SD1	ms	Az egyes pontok távolságának szórása az y=x függvénytől. A P-térkép ellipszis szélessége.	Korrelál a nyomásreflex érzékenységével(BRS), a HF teljesítménnyel és az RMSSD-el. Az SD1 előrejelzi a diasztolés vérnyomást,a HRMax-HRMin-t, az RMSSD-t,a pNN50-et, az SDNN-t, az LF és HF sávok teljesítményét és a teljes teljesítményt.
SD2	ms	Az egyes pontok szórása az y=x+( NN intervallumok átlaga) függvénytől. A P-térkép ellipszis hossza.	Korrelál az LF teljesítménnyel és a nyomásreflex érzékenységgel. Az SD1/SD2 arány korrelál az LF/HF aránnyal.
ApEn Közelítő entrópia	-	ApEn=f(m,r,N), ahol m az idősor tetszőleges rövidítéséhez használt szám, nyugalmi HRV esetében m=2, mert a teljes idősort használni akarjuk. r a szórás toleranciája, általában 0,2xSDNN. Végül N az idősor hossza.	Méri az idősor szabálytalanságát és bonyolultságát. A nagy ApEn értékek jelzik a fluktuációk alacsony előrejelezhetőségét az egymást követő NN intervallumokban. Kis ApEn értékek azt jelentik, hogy a jel szabályos és előrejelezhető.
SampEn Minta entrópia	-	SampEn = f(m,r,N), hasonló az ApEn-hez	Az ApEn-hez képest a SampEn értékeket rövidebb idejű (kevesebb 200 érték) idősorokra alkalmazzák.
MSE Multiscale enropy	-	MSE = f(τ), ahol τ egy skálázó faktor, az NN értékek további szűrésére alkalmazzák.	A SampEn-hez szükséges értékek további szűrésére alkalmazzák, majd a SampEn függvényt számolják.
α1, α2 Detrendizált fluktuáció	-	F(n) = f (az egyes intervallumok átlagtól való különbsége). Nyugalmi HRV-re nem ad értékelhető számot, mert a 300 körüli adatszám (60 bpm-nél 5 perc alatt) kevés a trendek kiszűréséhez.	α1 a rövid fluktuációkat, α2 a hosszú fluktuációkat méri és az F(n) függvény alsó és felső értelmezési tartományainak meredekségei. A rövidek tükrözik a nyomásjelző reflexet, míg a hosszúak a szabályos működést, ami limitálja a pulzus változását. Több órás mérések összefogására tervezték.
D2 Korrelációs dimenzió, fraktáldimenzió	-	C = f(m,r,n) hasonló az ApEn-hez és D2 a logC meredeksége.	Méri az idősor szabálytalanságát és bonyolultságát. A D2 becsli a változók minimális számát, ami szükséges, hogy megalkossuk a rendszer dinamikájának modelljét. Minél több érték szükséges, hogy előrejelezzük az idősort, annál nagyobb a bonyolultsága.

Cikk: Ménesi Tamás kerékpáros oktató