| Bejelentkezés |
| Leírás | XIII. Előzd meg a Zsuzsit Debrencenben XIII. ELŐZD MEG ZSUZSIT! Debrecen, Zsuzsi kisvasút, Faraktár u. 2011. IV. 23. Versenyszámok: 1. Futás: - 17 km (14 év felett) – 10:30 – Faraktár u. - Hármashegyalja 2. Futás: - 1,5 km (15 év alatt) – 12:30 – Hármashegyalja. 3. Futás: - 8x2 km váltófutás (iskolák számára) – 11:00; lásd külön! Igény esetén a csomagokat a célba szállítjuk. 4. Kerékpárverseny: - 17 km – 11:00 – Faraktár u. - Hármashegyalja 5. Kerékpártúra: - 30 km – 9:00 – 11:00 – Faraktár u. - Hármashegyalja 6. Kerékpártúra otthonról, a saját település iskolái elől, mindenki által szabadon megválasztott úton Hármashegyaljára. 7. Gyalogtúra: - 25 km – 9.00 – Faraktár u. – Hármashegyalja 8. Gyalogtúra: - 10 km – 11:00 - 12.00 – Hármashegyalja A rajtok időpontja a Kisvasúti Nap programjától függően néhány percet csúszhat! A résztvevők a verseny után a 13 vagy a 16 órakor induló vonattal utazhatnak vissza Debrecenbe. Rajt: Faraktár u., Zsuzsi vasút vá; Cél: Hármashegyalja, Zsuzsi vasút vá. Futás és kerékpárverseny útvonala: Faraktár u. – Vámospércsi út – Panoráma út – Erdészlak állomás, majd a kisvasúttal nagyjából párhuzamos, kiszalagozott földúton a célig. Nevezés: a rajt helyszínén 8 órától Nevezési díj: futás és kerékpárverseny - minimáldíj – 1000 Ft (1 km-en ingyenes!) - alapdíj (emblémázott pólóval) – 2200 Ft (1 km-en 1200 Ft) - gyalogtúra és kerékpártúra – 700 Ft Korosztályok Futás: 17 km: abszolút, 15 – 18 év, 18 – 39 év, 40 év fölött 1.5 km: 11 év alatt; 11 – 14 év. Kerékpár: 15 év alatt, 14 év fölött Kedvezmények: - legalább 10 fős csoportok számára a minimáldíj esetében 500 (250) Ft! - legalább 3 fős családoknál a minimáldíj mértékéig 1 fő részére ingyenes! - az 1,5 km-es távon a debreceni, a nyírmártonfalvai, a vámospércsi, és a hajdúsámsoni diákok részére a részvétel ingyenes! - az 1,5 km-es távon a legalább 10 fős iskolai csoportok részére a részvétel ingyenes! Díjazás Futás és kerékpárverseny: minden korosztály 1. - 3. helyezett (fiú – lány, férfi - nő) érmet és oklevelet kap. Túrák: kitűző, oklevél, emléklap A legtöbb résztvevőt (diák, tanár, szülő, stb.) mozgósító iskola testnevelője emblémázott pólót kap. IV. ELŐZD MEG ZSUZSIT! 8x2 km váltófutás (általános és középiskolák számára) Debrecen, Zsuzsi kisvasút, Faraktár u. 2011. IV. 23. 11.00. Rajt: Faraktár u., Zsuzsi vasút vá; Cél: Hármashegyalja, Zsuzsi vasút vá. Nevezés: előnevezéssel a Zöldgömb Sport Klub címén, vagy végső esetben a rajt helyszínén 8.00.-9.00.(csapatnév, névsor, születési idő) Egy iskola több csapatot is indíthat. A fiú és a lány csapatok külön kerülnek értékelésre. A vegyes csapatok a fiú csapatok között kerülnek értékelésre. Nevezési díj: a nevezés ingyenes. Útvonal: rajthely – Vámospércsi út – Panoráma út – Erdészlak állomás után a kisvasúttal nagyjából párhuzamos, kiszalagozott földúton a célig. A csapatokat kerékpárral vagy autóval a futók zavarása nélkül lehet kísérni. Váltóhelyek: 1. Vámospércsi út, 2 km-re a rajttól; 2. Fancsika vá.; 3. Csereerdő vá.; 4. Panoráma út és kisvasút kereszteződése; 5. Martinka vasútállomással egyvonalban a párhuzamos földúton, az állomástól kb. 30 m-re; 6. Sámsoni út (Lukaházi iskola); 7. Magyartanya utáni kanyar A váltótagok kiszállítását a váltóhelyekre, majd beszállítását a célba a csapatoknak önállóan kell megoldaniuk. Eredményhirdetés: A verseny után Hármashegyalján, a színpadon. Díjazás: általános iskolák (fiú-lány) - éremdíjazás középiskolák (fiú-lány) - éremdíjazás Legalább 3 csapat indulása esetén külön kerülnek értékelésre az általános iskolák (fiú-lány) 5.-6. osztályai, valamint a középiskolák (fiú-lány) 1.-2. osztályai. Információ: Zöldgömb Sport Klub 1037 Budapest, Mécsvirág u. 103. Mobil: 06-30-201-6765 Villámposta: zoldgomb@zoldgomb.hu Honlap: www.zoldgomb.hu HOMOKRA ÉPÍTETTÜNK...? Homokra épült – mint jó néhány alföldi kisvasút – a Debrecentől valaha Nyírbéltekig, ma már csak Hármashegyaljáig közlekedő Zsuzsivasút, sorsa azonban az utóbbi évtizedekben legalább annyira bizonytalan, mint a futóhomokra épülő házaké: állandóan kérdéses, hogy „elsüllyed-e”, azaz megszűntetik, avagy kibírja az idők és a politikai-gazdasági divatok ostromát... Nagyon régen, 1882-ben épült meg az első, Nyírmártonfalváig tartó szakasz, míg utolsó szakaszát, amely a 48 km-es vonal nyírbélteki végállomásáig vezetett, 1950-ben fejezték be. A vonal kiépítésének érdekességei az alkalmazott nyomtáv (950 mm) és az ú.n. „kutyafejű” sínek voltak, melyeket faaljakra erősítettek és ezeket a vágányszakaszokat közvetlenül a homoktalajra fektették. A pálya lényegében síkvidéki volt, bár kisebb dimbek-dombok jellemzik, mint a Debreceni Erdőspuszták egész vidékét, ami évszázadok alatt alakult ki az uralkodó széljárás hatására. Az erdőségek „tartják fogva” a nyírségi homokot, és ezért is lett szükség a kisvasútra: a Debrecen város tulajdonát képező gúth-i erdőségeket kívánták művelésbe vonni, így a város pályázatot írt ki vasút építésére. A nyertes vállalkozók az első szakaszt 1882. június 16-án átadták a forgalomnak, és első mozdonyának nevéről (egy 107 LE teljesítményű gőzmozdonyról) a vasutat hamarosan „Zsuzsivasút”-ként emlegették. A vonalon eleinte MÁV 290, 490, 390-es sorozatú gőzösök szolgáltak, de 1931-től motoros járművek is munkába álltak, míg a jelenleg alkalmazott Mk 48 sorozatú dízelmozdonyok – melyek kiválóan alkalmasak mind a teher- mind a személyvonatok továbbítására – az 1961-es pályaátépítések (750 mm) idején jelentek meg a forgalomban. Eleinte csak a faanyag elszállítása volt a kisvasút feladata, azonban a 60-as évektől beindult a személyforgalom, úgymint a hivatásforgalmi jellegű „piacozás”, bár a vasút vezetése már a harmincas években – a kort megelőző előrelátással – nagy hangsúlyt fektetett a turistaforgalomra is: falragaszokkal, hirdetésekkel csábították a „nagyérdemű” utazni vágyókat a romantikus erdőspusztai táj megismerésére. (Manapság – amikor egyre nagyobb szükség lenne ilyenféle propagandára – sehol nem találkozunk röplapokkal és plakátokkal, még a „Kisvasúti Nap” rendezvényeire is alig készül jelentős, nagy területen terjeszthető, szétszórható propagandaanyag. A vasút további rövid története: a város 1904-ben átvette a magánvállalattól és a városi Erdészet kezelésébe került, Debreceni Városi Erdei Vasút, majd – a gazda-sági vasutak számára biztosított kedvezményes üzemanyag ellátás miatt – Debreceni Városi Gazdasági Vasút néven működött. A DVEV az ország legkorszerűbb kisvasútja volt a 30-as években, amikor a jelentős teherszállítási teljesítmények mellett lehetővé tette a nehezen megközelíthető tanyavilág lakóinak közlekedését és mellette gondot fordított a túrizmusra is. A II. világháború jelentős pusztításai után gyors újjáépítés következett, és az államosítás során 1949-ben a MÁV kezelésére bízták az illetékesek. Mivel a Debrecen környéki erdőkben a fakitermelés az ötvenes években a többszörösére növekedett és mind többen utaztak az érintett községekből Debrecenbe, nagyon meglepő volt a vonal nagy részének 1977-es hirtelen felszámolása, bár bizonyos közlekedéspolitikai koncepciókkal – akkortájt divatos, a zűrzavaros politikai érdekeket álcázó névleges okokkal – magyarázták és indokolták. Települések sora maradt vasúti közlekedés nélkül, virágzó kisgazdaságok sora ment tönkre, az iskolába, munkába járók, piacozók öt-tíz kilométert kellett gyalogoljanak a legközelebbi buszmegállóhoz... Csak a Debrecen–Hármashegyalja 16 km-es szakasz maradt meg, amelyet Úttörővasútként, idényjelleggel üzemeltetett a Debreceni Közlekedési Vállalat, május 1.-től szeptember 30.-ig. Fennállásának „szerencsétlen” 113. évében – pénzügyi nehézségekre hivatkozva – a városi Közgyűlés a vasútvonal megszüntetése mellett döntött... Mit talált-talál az utazó a 80-as–90-es években az Úttörővasút mentén? Például a fancsikai templomromot, mely érdekes módon inkább Martinka megállótól közelíthető meg jobban, viszont a néhai Póni-park (amely Martinka ékessége volt: pónilovaglás, kocsikázás, lovasjátékok) mára már megszűnt... Csereerdőnél fokozatosan helyreállították az ú.n „ördögárkot”, mely egy szarmata erődítményrendszer emlékét őrzi – igaz, ez vasútról csak úgy látogatható, ha addig a vonat megvárja az kirándulókat... A hármashegyaljai végállomás lassan elpusztult, magán viselve a vandálság minden jellegzetes jegyét, csak az utóbbi években a közelében elültetett emlékfácskák oldják kissé a hangulatot. A végállomástól talán 100 méteres erdei séta egy hatalmas rét, ahol ma már színpad, tábortűz-hely, focipálya, fedett étkezőhely is található. A közelben áll az Erdei Iskola, ahol valaha még vizet is lehetett „vételezni”, amikor az – ugyancsak időszakos üzemű – pavilon nem árusít néhány alapvető cikket: sört, bort, kólát, csokit... Jelenleg a réten fából épült színpad áll, ez legalább sokrétű szabadidő-tevékenységet tesz lehetővé. Foci, száron való lovaglás csak a nagyobb eseményeken lehetséges, mert nincs az a vállalkozó, aki tartósan berendezkedne itt. Pedig a debreceniek szívesen látogatnak ide ki, ám sokan autóval jönnek. Pedig a kisvasút is üzemel, hiába próbálták megszüntetni! A megszüntetést a hazai vasútbarátok és a város szimpatizáns polgárai tudták megvétózni: állampolgári kezdeményezésre megalakult a „Zsuzsi” Kisvasútért Baráti Kör, a későbbiekben a Zsuzsi Erdei Vasút Közhasznú Társaság, mely jelenleg is a vasutat üzemelteti, sajnos, nagy nehézségek árán. A Baráti Kör 1995. november 11-ére „Zsuzsi vonat feltámasztási kísérletre” hívta a magyar vasútbarátokat, ahol adományokkal lehetett támogatni a kisvasutat, többek között jelképes részvénnyel meg lehetett vásárolni a Zsuzsivasút sínjeinek egy-egy méterét egy esztendőre... És 1996. április 27-én már rendes Kisvasúti Napot lehetett tartani, így a fél évvel előbb készített „Emléklap”-ot – mely még a megmentés társadalmi akcióját hirdette meg – felül lehetett bélyegezni ezzel: „Zsuzsi megmenekült!” A megmenekülés emlékére és örömére 114 facsemetét ültettek el, és azóta is minden évben szaporodik a kis fácskák száma. Tanösvényt építettek ki Hármas-hegyalján, ahol egy kiemelkedően magas dombra (151 m) épített kilátóból tekintetünk messzire elkalandozhat. A tanösvény hasznos tudnivalókkal szolgál a tanuló ifjúságnak, a gyalogtúrázók számos ösvényt találnak maguknak, sőt, a területet átszeli az Alföldi Kék Túra útvonala. A Zsuzsi-barátok nagy álma, hogy a felszedett vonalszakasz mind nagyobb hányadán újra megindulhasson a forgalom, bekapcsolva elsősorban Nyírmártonfalvát, ahol újabb turistacélpontok nyílhatnak meg a nagyközönség előtt. A mindössze néhány km újjáépítéséhez azonban elsősorban akarat, másodsorban pénz kellene... Ám jó magyar szokás szerint az idegenforgalom csak abban lát fantáziát, amit már mások megcsináltak (ők a készbe szeretnek „beülni”), politikusaink és „szakértőink” pedig hangzatos szavakkal, semmitmondó ígéretekkel több kárt, mint hasznot okoznak (a kisvasútmentő mozgalomban is!). Az újjáépítés hívei már sínvásárlásokat eszközölnek, elkészült az építési engedélyes terv (2001. augusztusában), társadalmi munkások hada várja az időt, amikor ők is lapátot-csákányt ragadhatnak, hogy újra vasúti pálya épüljön a homokon. Nem tántorítja el őket az ellenzők károgása sem, a pénztelenség sem, mert tudják, hogy ha a kisvasút újra befutna Mártonfalvára, a szeretet és kitartás biztosan új fellendülést vinne a térségbe. Parragh Péter |
| Dátum | Szo, Április 23, 2011 |
| Idõ | 09:00 CEST |
| Prioritás | 5-Közepes |
| Hozzáférés | Nyilvános |
| Létrehozta | Futas Administrator |
| Frissítve | Vas, Április 17, 2011 11:03 GMT |
| Megjegyzések | Nincs |