Tartalom, ugrás:

Kerékpáros oktatás
A kerékpáros oktatatóról
Mennyi idő alatt lehet megtanulni kerékpározni?
Kerékpár karbantartása
Időjárás, téli hónapok, alapozás
Kiegészítő sportágak

Kerékpáros oktatás:

A kerékpározás talán a legszabadabb mozgásforma abban a tekintetben, hogy kizárólag saját erőből edzettségi szintünk és szabadidőnk függvényében a legnagyobb távolságot tudjuk megtenni adott idő alatt. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a sebesség növekedésével a vészhelyzetek száma és súlya is nő. Sokszor látok erős, nagy sebességgel haladó kerékpárosokat borzalmas kerékpár-technikai megoldásokat alkalmazni, veszélyeztetve önmagukat és a környezetüket egyaránt.

Fontos megjegyezni, hogy nem attól tud valaki kerékpározni, hogy nagy sebességgel közlekedik, hanem, a sebesség növekedésével arányosan növekvő számú vészhelyzeteket, azok súlyával arányosan el tudja kerülni, vagy hatékonyan tudja kezelni. A hatékony kezelés a sérülés minimalizálásaként értelmezhető. Ez azt is jelenti, hogy rosszminőségű kátyús országúton, vagy forgalmas kerékpárúton már a 25km/h feletti sebesség is viszonylag nagy számú vészhelyzetet adhat, míg jó minőségű széles országúton a 40km/h feletti sebesség is biztonságos lehet. Azonban a vészhelyzetek elkerüléséhez és kezeléséhez a kerékpározási technikák megtanulása és folyamatos gyakorlása szükséges

Tudatában kell lennünk, hogy országúton a legvédtelenebb jármű a kerékpár, így elég egy egyszerű figyelmetlenség vagy hiba és ártatlanul is korházba kerülhetünk.

Olyan KEZDŐ és HALADÓ kerékpározókat várok az edzéseinkre, akik a felismerik és megértik a fentieket és szeretnének megtanulni kerékpározni.

Ménesi Tamás kerékpáros oktató

Ménesi Tamás

13 évesen kezdtem versenyszerűen kerékpározni és 19 éves koromig versenyeztem országúton és pályán. 2011-ben master kategóriában kezdtem újra a versenyzést.

2017-ben sportedzői végzettséget szereztem a TF-en kerékpár sportágban. Jelenleg kerékpározási technikákat oktatok, triatlonosoknak írok edzéstervet kerékpárra és gyorskorcsolyázóknak tartok kerékpáros edzéseket. A BIZTONSÁGOS nagysebességű kerékpározás elsajátítását tartom legfontosabbnak, ami éveken át tartó folyamatos gyakorlással érhető csak el.

Edzői példaképem Hazai György, akivel folyamatos szakmai kapcsolatban vagyok.

Mennyi idő alatt lehet megtanulni kerékpározni?

Az előző fejezetben leírtam, hogyan értelmezem a kerékpározás tanulását. Ebből ez két nagy részre bontható, az egyik az egyre nagyobb átlagsebesség elérése, a másik a megnövekedett sebességből adódó megnövekedett számú vészhelyzetek elhárítása vagy elkerülése. Az elsőre egy példa: Egy tanítványom egyedül le tudott tekerni edzéskörülmények között 100km-t 25 km/h átlaggal. Rá egy évre versenykörülmények között kb. 4-5000 km edzéssel ugyancsak egyedül már 34km/h átlagot tudott. (Versenykörülmények között az edzésihez képest akár 5 km/h-val is többet tudhatunk időfutamon. Mezőnyben ennél jóval többet.) Ebből is látható, hogy megfelelő edzői kontroll mellett gyorsan lehet sebességet növelni. De ha nincs megfelelő technikai képzettség és a versenyző nem fordít elég időt a technikák gyakorlására, akkor pl. egy bukás a fő verseny előtt lenullázza a befektetett munkát. Gondolom többünk hallott már hasonló esetekről.

Jelenleg inkább külföldön, régi (1987 előtti) kerékpárokkal nehéz, hosszú (5-15 órás) terepen versenyzem, ahol kifejezetten számít a kerékpározási technika, mert sokszor kell fáradtan 50-60km/h-val lefelé murvás talajon haladni sima szingós kerékkel.

Tehát a konklúzió, hogy minél nagyobb sebességgel haladunk, arányosan annál több időt kell fordítanunk a technikák tanulásához és gyakorlásához. Erre nagyon jó lehetőségünk van pihenő napokon, vagy aktív pihenésként.

Kerékpár karbantartása

Mivel technikai sportról van szó, meg kell tanulni az alapvető kerékpár karbantartási és szerelési feladatokat, megoldásokat, mozdulatokat. Sokszor látok út szélén tanácstalanul álló kerékpárost, aki egy defekt miatt nem tud tovább haladni, sokszor még akkor sem, ha minden felszerelése meg van a megoldáshoz, csak nem tudja hogyan tovább. Főleg régebbi vagy sokat használt kerékpároknál előfordulhat küllő- vagy láncszakadás. Ezeket is egyszerű megoldani a biztonságos hazaéréshez, és otthon befejezni, végleges megoldást találni. Szeretném, ha a tanítványaim segítség nélkül (egyedüli edzésekhez elengedhetetlen) is meg tudják oldani a technikai problémákat és hazaérve elvégezni a kerékpár állapotának megfelelő karbantartási munkákat. IGEN a LÁNYOK is.

Időjárás, téli hónapok, alapozás

A kerékpár nem teremsport. A kerékpár- és triatlonversenyeket szinte minden időjárás-körülmények között megtartják. Azonban nem biztos, hogy érdemes ezekre edzéssel gyakorolni, és az sem igaz, hogy minden esetben hagyjunk ki egy edzést, ha nem ideálisak az időjárás-körülmények. Nyáron a szemerkélő esőben való edzés kifejezetten hasznos a speciális eső-technikák gyakorlására és a szervezetünk esőhöz szoktatására, és ugyanez igaz a nagy szélben való edzésre, azt is szoknunk kell. Azonban figyelni kell arra, hogy nem megfelelő időjárás-körülmények között ha a szervezetünk nincs hozzászokva, edzésen könnyebben megfázhatunk, ezzel kockáztatva a felkészülésünket egy versenyre.

A téli hónapokban, alapozás idején a kinti edzések mellett tornatermi és konditermi edzéseket is tartunk, speciális kerékpáros erőfejlesztő, gyorsasági állóképesség fejlesztő, egyensúlyozást fejlesztő és kerékpáros tartást fejlesztő gyakorlatokkal.

Külön ki kell emelni a görgőzést. Sokszor hallok olyan görgős edzésekről, amik 3-6 órán keresztül tartanak. Ezeket nem tartom hatékonynak, mert a hosszú fixgörgős edzés az alap állóképességet javítja, de a technikát rontja. Természetesen télen az alapozáskor az alap állóképesség fejlesztése a legfontosabb, de van ennek hatékonyabb módja is. Az edzéseinken kombinálom a kinti és görgős edzéseket. Ez azt jelenti, hogy -5 fok felett max. 3 órára ki lehet menni országútra, és az edzést görgőn lehet befejezni. Tapasztalati érték a max. 3 óra, e felett általában még a legjobb kerékpáros cipőkben is lefagy a lábujjunk, mert nem mozog. A másik kombináció a görgő-futás-görgő. Ezt valamiért jobban szeretik a tanítványok. A görgős edzéseink nem monoton tekerések, hanem általában valamilyen edzéstartomány (az alap állóképesség mellett erő állóképesség és gyorsasági állóképesség) sorozatokkal való fejlesztése. A szabadgörgős edzéseknek is meg van a szerepe, akinek van, azt is be tudjuk építeni az edzéstervébe, általában a fixgörgős edzés végén a technika visszaállítására szolgál.

Kiegészítő sportágak

A konditermi edzések nemcsak a téli hónapokban kellenek, az erőfejlesztő és tartást fejlesztő gyakorlatok heti rendszerességgel szükségesek, ezért a konditermi edzések a nyári hónapokban is meg vannak tartva hetente, kéthetente egy alkalommal.

Másik fontos kiegészítő sportág az úszás, nagyon jól fejleszti a légzéstechnikát, jól lehet szoktatni és fejleszteni az oxigénhiányos állapotot valamint a felsőtest izomzatát, ezzel a kerékpározásnál fellépő hát- és derékfájdalmak csökkenthetők vagy megszüntethetők. Gyerekkori barátom Oláh András úszásoktató ennek nagy mestere.

Mikor versenyeztem a kerékpár kiegészítő sportága a gyorskorcsolya volt és fordítva. Ez oly annyira igaz, hogy Christa Luding-Rothenburger 1988-ban a téli olimpián aranyérmet szerzett gyorskorcsolyában és ugyanabban az évben a nyári olimpián ezüstérmet szerzett pályakerékpárban. De van erre magyar példa is, Hazai György tanítványa Szabolcsi Szilvia többszörös magyar bajnok gyorskorcsolyázóként váltott pályakerékpárra, ahol 2000-ben Sydneyben 5. lett, korábban kétszer U23 Európa bajnok volt.

Aki tud korcsolyázni és érdekli ez a téli kiegészítő edzés, erre is van lehetőség.

Még több olvasnivaló:Kerékpározási technikák

Ménesi Tamás elérhetősége:

Telefonszám: 06-30-5652-580

e-mail: menesi_tamas@yahoo.com