Ne válj gépiessé! Monotonitás és az úszás

Januári tanács haladó úszóknak:

Ne válj gépiessé!

Sok embernek az úszás túl monoton, túl unalmas mozgásforma. Mások meg évek óta járnak úszni,és sose unják meg.

Hogyan csinálják?

Úgy, hogy nekik minden alkalom egy új élmény. Igaz úsznak, de nem ugyan azt teszik mint előző nap, hanem egy teljesen új helyzet keletkezik azzal, hogy egy másik nap mentek úszni. SŐT az úszáson belül is minden mozdulat egy új helyzet, egy más mozdulat. Ők nem gépiesek, ők minden pillanatban újjászületnek.

LELKILEG.

Ehhez az úszás adja meg a mozgásformát, de az újjászületés a szeretetben van. Az egójuk(gondolat) enged, a szeretetük(szív) több energiát kap. Persze sok versenyzőt láttam, akik az edző utasítására, vagy a saját vágyaik elérése miatt nap mint nap eljárnak úszni, de náluk a sok-sok monotonitás után az öröm ehhez képest pillanatnyi, csak akkor részesülnek benne, ha a felállított célt sikeresen elérték. Amikor ez nem teljesül, csak fáradtságot, és ürességet éreznek. Ezért van sok versenysportolónak fásultsága, depressziója.

úszás a víz alatt

Viszont ez nem azt jelenti, hogy egy versenyző nem lehet boldog. Ha sikerül gépietleníteni magát, ha minden edzést új élményként, új lehetőségként él meg, akkor hozzáállásában mindig friss marad. A hosszú táv, nem jelenti azt, hogy valami unalmas, vagy hogy semmi sem történik. Sok hosszútávú sportoló saját magát fedezi fel miközben sportol, lehetőséget kapva arra, hogy a mozgás által a test és a lélek harmóniába kerüljön. A harmónia a jelenben létezik, így minden pillanatban ITT ÉS MOST történik velünk, mindig friss energiával teli állapotot idézve ezzel.

Egy történet:

Egy ember nagyon beteg volt, és minden elképzelhető módszert kipróbált,hogy meggyógyuljon.De semmi sem használt, végül elment egy hipnotizőrhöz, aki azt javasolta neki, hogy ismételje állandóan azt, hogy "nem vagyok beteg, nem vagyok beteg..." legalább 15 percig minden reggel, és 15 percig minden este, ez a minimum.

-Vagy inkább egész nap, amikor csak eszébe jut -mondta- ismételje: "nem vagyok beteg"

Pár nap múlva már valóban jobban érezte magát,és néhány hét múlva teljesen meggyógyult. elmondta a feleségének, hogy történt:

Pár nap múlva már valóban jobban érezte magát,és néhány hét múlva teljesen meggyógyult. elmondta a feleségének, hogy történt: -Nagy csoda ez asszony! Talán vissza kellene menni a hipnotizőrhöz egy másik csodáért.....-mondta- Kevés bennem a nemi vágy,nem igaz? Nem csináljuk elég gyakran. Tudod valahogy nem kívánom..

A feleség nagyon örült.
A férj visszament a hipnotizőrhöz, és amikor este hazatért, a felesége megkérdezte:

-Na mit javasolt.....mit mondott most mit kell ismételgetned?

De a férj nem mondta meg. És csakugyan néhány hét múlva megjött az étvágya. A feleség nagyon kíváncsi volt nem hagyta annyiban.

-Mond már meg, mit mondott neked a hipnotizőr?

De a férj csak nevetett, és nem mondott semmit.
Egy reggel a feleség csendben felkelt, és oda lopódzott a fürdőszoba ajtóhoz, és oda tapasztotta a fülét. A férj halkan azt ismételgette:

- Nem ő a feleségem, nem ő a feleségem....

Amit érzel, az megszokás. Az a baj, hogy ő a TE feleséged, a tied, és ezzel a kapcsolat LÉNYEGE meghalt! A másik már nem izgalmas,nem új, csak megszokás.

Ne legyen az úszás megszokás! Ne legyen gépies! Ha az életben bár mit megszokásból csinálsz elveszik a lényeg! A TE lényeged. Kapcsolat a lelkeddel, és ez által kapcsolat a környezeteddel, a közeggel. A léleknek nincs kora, az mindig friss. Biztos te is érezted már, akár hány éves vagy, de belül mindig ugyan az a fiatal maradsz

Minél többet úszol, annál fontosabb ,hogy a lélekkel kapcsolódj ahhoz, amit csinálsz, és ne gépiesen viselkedj.

A cikk írója:

Oláh András úszásoktató

Itt kérdezhetsz: Úszás fóruma

úszás